1184 elégedett végzett hallgató
Szerencsére manapság egyre keresettebbek a család- vagy párterápiás tevékenységgel foglalkozó szakemberek, egyre nagyobb hangsúlyt kap a párkapcsolat, a család egészséges működése, az elakadások rendszerszintű feloldása. Ezt a jelenséget örömmel üdvözlöm, hiszen a társadalom építőköve a család, amely a gyerekek érzelmi-értelmi-fizikai egészsége szempontjából elsődleges fontosságú.
A jövő generáció szivacsként szívja magába a szülői ház mintáit, így például okának azt is, hogy szülei miként állnak a fejlődésnek, mernek-e segítséget kérni, felvállalni a problémáikat.
Egy szó, mint száz szép és nemes hivatást tudhatnak magukénak a családterapeuták.
De hogy lesz valaki családterapeuta?
Először is a családterápiás képzés magában foglalja a párterápia témáját, hiszen a párkapcsolatot a család építőköveként kezeli, ezért egységes képzésben sajátítható el a két terület. Természetesen a párkapcsolat egy kiemelt, sajátos kapcsolat az összes kapcsolat közül, így vannak speciális módszerek, eszköztárak a párkapcsolati problémák kezelésére. A gyakorlatban is megfigyelhető, hogy vannak olyan terapeuták, akik kifejezetten valamilyen párkapcsolati elakadásra specializálódnak és e mentén képzik tovább magukat. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban családterápiára hivatkozom, azonban fentiek miatt a párterápia is benne foglaltatik.
Magyarországon jelenleg a családterápia felnőttképzés keretében sajátítható el a Magyar Családterápiás Egyesület képzési rendje szerint, képzési szerződés alapján. Ez azt is jelenti, hogy a felsőoktatásban családterápia alap vagy mesterképzéssel nem találkozhatunk, a családkonzulens/családterapeuta szakirányú továbbképzést pedig lentebb térek ki.
A Magyar Családterápiás Egyesült (a továbbiakban: MCSE) mindenkor hatályos képzési rendje tartalmazza azokat a felsőfokú végzettségeket, mellyel a képzési folyamat és a záróvizsga után családterapeuta címet kaphat az adott személy. Jelenleg: felsőfokú végzettségű pszichológus, orvos, szociális munkás, szociálpedagógus, pedagógus, gyógypedagógus, óvodapedagógus, pasztorálpszichológus, mentálhigiénikus, védőnő, lelki-gondozó
Egyéb felsőfokú végzettség esetén családi tanácsadó végzettséget szerezhető.
A MCSE-nél történő képzés további feltétele, hogy a hallgató kizárólag abban az esetben nevezheti magát családterapeutának, családi tanácsadónak, családi pszichoterapeutának míg az MCSE teljes képzési folyamatát teljesítette és sikeres záróvizsgát tett.
Az MCSE képzési folyamata meghatározott óraszámú csoportos elméleti és módszertani képzésekből, szemináriumokból, szupervízióból és családi önismereti csoportból épül fel.
Akkor ez azt jelenti, hogy máshol nem is lehet családterápiát tanulni?
A válasz erre nem is olyan egyszerű. Magyarországon jelenleg két felsőoktatási intézményben is választható Családkonzulens/családterapeuta szakirányú továbbképzés. A szakirányú továbbképzések követelményei meghatározzák, hogy mely területen szerzett felsőfokú végzettségre építhetőek rá, erre érdemes odafigyelni.
Mi a különbség a családkonzulens és a családterapeuta között?
Rendkívül fontos a kompetencia határok tudatosítása, és a klientúra elkülönítése. A családterapeuta jogosult pszichoterápiás eszközökkel élni, míg a családkonzulens erre nem jogosult.
Röviden a pszichoterápia hatáskörébe tartoznak a súlyos válságot okozó belső konfliktusok, feldolgozatlan traumák, pszichés zavarok, ha a kliens nem képes a mindennapi életét irányítani, vagy eltávolodik a valóságtól. Ha a családkonzulens a konzultáción ezeket tapasztalja, akkor a kliens számára javasolja pszichológus, pszichiáter igénybevételét.
A családkonzultáció kompetencia határain belül mozogva olyan családoknak nyújt konzultációs segítséget, hol alapvetően olyan emberek küzdenek valamilyen általános emberi problémával, akiknek személyiségük egyensúlyban van, és nem mutatnak súlyos, szakember kezelésére szoruló pszichés zavarokat, illetve nincsen pszichiátriai betegségük.
Fentiekből egyenesen következik, hogy a családkonzulens is széles palettán tud segíteni azoknak a családoknak, ahol valamilyen negatív működés ver gyökeret: veszekedések, eltávolodások, elakadások a természetes fejlődésben (pl. gyerek nem akar óvodába menni), kapcsolati krízisek, hűtlenség.
Szintén nagy segítség lehet a családkonzultáció olyan családoknál, amelyek valamilyen veszteséggel küzdenek, vagy éppen egy krízishelyzetben vannak. Ilyen például a válás, vagy az egyszülős családban való boldogulás, illetve a mozaikcsaládok szerveződésében nyújtott segítség.
Ahogyan a családterápiánál is, a családkonzultációnál is érdemes lehet egy meghatározott területre specializálódni pl. házaspárok, mozaikcsaládok vagy kisgyerekes családok.
Hogyan tovább a képzés befejezése után?
Miután megszereztük akár a családterapeuta, akár a családkonzulens végzettséget, a tanulás folyamata nem áll meg, hiszen egy alaptudás birtokába kerültünk. A gyakorlati munka, a szupervíziók, továbbképzések mélyítik ezt a tudást, fokozatosan érlelik a segítő egyéni kompetenciáját, formálják az egyéni szakmai szemléletét, munkamódszereit.
A családkonzulens szakirányú továbbképzés elvégzése után két lehetőség áll fenn a tevékenység végzésére. Az egyik lehetőség, hogy a családi és gyermekjóléti szolgálatoknál intézményes keretek között, meghatározott feltételek mellett végezhető családkonzulens tevékenység. A másik lehetőség az önálló praxis alapítása, ahol valamilyen vállalkozási forma keretében gyakorolható ez a hivatás, akár valamilyen más segítői tevékenység mellett.
Családokkal foglalkozni mély elhivatottságot és szakmai alázatot igényel. Szakmailag is és emberileg is folyamatosan érdemes magunkon dolgozni, ezért ilyen értelemben a képzés soha nem fejeződik. Aki ilyen szemléletű, tudja miről beszélünk és ezt egyáltalán nem bánja!
